Tájékoztató reklámhordozó papír termékdíjról

2012. január 1-jétől módosul a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény. A törvény módosítása alapvető változásokat hoz a környezetvédelmi termékdíj fizetésével kapcsolatban.

Változik a termékdíj fizetésének módja:
A környezetvédelmi termékdíjat - nyomdai termék után is - a termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója köteles megfizetni, ez 2012. január 1-jétől a nyomda.
Az első belföldi forgalomba hozót terheli a rendszer nyilvántartása, adminisztrációja, a bevallás és a befizetés.

Változik a környezetvédelmi termékdíj egységára:
Reklámcélú papírok esetén 64,- Ft/kg (a korábbi 26,- Ft helyett), a termékdíj az áfa alapjába is beleszámít.

A számlán való feltüntetés szabályai:
A reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozója a számlán „a reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból ..................... Ft” szövegű záradékot tünteti fel.

Megrendelőnek nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik:
27/A. § (1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a megrendelőnek – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinta megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során nyilatkoznia kell a termékdíj-kötelezettséget meghatározó feltételekről. A megrendelést teljesítő kötelezett köteles a nyilatkozatokat, valamint az előállított termék egy – nyomtatott, vagy a nyomtatottal azonos elektronikusan rögzített – példányát – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint – megőrizni. (a nyilatkozatot csatolva találja, vagy letöltheti weboldalunkról)

A belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén, a nem a valóságnak megfelelően nyilatkozó megrendelő – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – termékdíj-kötelezetté válik.

A termékdíj áfa-mértéke megegyezik a nyomdai termék áfa-besorolásával.
Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a nyomdától szerződéses átvállalás történik:

  • a vevő a reklámhordozó papír legalább 60 %- át külföldre értékesíti;
  • mint bérgyártó.

Reklámhordozó papír fogalma:
A hatályos Kt. 20. § 20. pontja
„reklámhordozó papír: gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény által meghatározott nyomtatott sajtótermékek, valamint a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;”
Gyakorlati példa:

  • nyomtatott sajtótermékek;
  • röplap és az egyéb szöveges kiadvány;
  • grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány;
  • térkép.

A meghatározás két jogszabályra is utal, ezért ezeket külön-külön kell megvizsgálni, persze egyéb más szempontokkal együtt:

Először: a meghatározásban említett média törvény 203. § 22. pontja az alábbiak szerint fogalmazza meg a kiadvány, illetve a 60. pontja a sajtótermék fogalmát:

„22. Kiadvány:
a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv;
b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;
c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklám poszter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók;…”

„60. Sajtótermék:
a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.”

Másodszor: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pontja nem változott, a fogalmat lásd fent a 2010. évi fogalmak között.

Harmadszor: ezen termék 1.) Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk: 48 Árucsoportba; vagy 2.) Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek: 49. Árucsoportba tartozzon, röviden papírból vagy papír alapra készüljön.

Negyedszer: a Kt. szerinti reklámhordozó papír definíciója kivételként említi az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet. Az ISSN (International Standard Serial Number) szám nem más, mint az időszaki kiadványok – melyek folyóiratok vagy sorozatok – 8 számjegyű nemzetközi azonosítószáma. Az ISBN (International Standard Book Number) a könyvek nemzetközi 10 számjegyű azonosítószáma, melyet a Magyar ISBN iroda (Országos Széchenyi Könyvtár, http://www.oszk.hu) adja ki. Az azonosító szám igénylésénél meg kell adni a szerző nevét, a kiadvány címét, a kiadó nevét és elérhetőségét, illetve a kiadvány típusát.

Gazdasági reklám tartalom vizsgálata:
A Grtv gazdasági reklám meghatározása szerint a közlés, tájékoztatás lehetséges céljai:

  • termék, áru, szolgáltatás értékesítésének vagy
  • más módon történő igénybevételének előmozdítása;
  • vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítése;
  • áru vagy árujelző ismertségének növelése.

Azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy ha bármelyik cél kimutatható, akkor tájékoztatásról, közlésről, megjelenítésről van szó. Természetesen csak az a reklám, ami a vállalkozás árui, termékei, szolgáltatásai értékesítésének előmozdításával van összefüggésben.

Kivételként kell megemlíteni például a karitatív célú, jótékonysági akciót bemutató termékeket, de akár azt is ha az adott kiadvány a vállalkozás árui, termékei értékesítésének elősegítését nem szolgálja. Illetve az ISSN számmal – International Standard Serial Number nem más, mint az időszaki kiadványok 8 számjegyű nemzetközi azonosítója – rendelkező kiadvány is a kivételek közé tartozik.

Néhány példa:

Termékdíj-köteles nyomdaipari termékek:

  • reklámokat tartalmazó szórólap;
  • áruk eladását ösztönző kuponok, kuponfüzetek;
  • ISSN számmal nem rendelkező időszakonként megjelenő termékkatalógus;
  • programfüzet;
  • utazási katalógus.

Nem köteles nyomdaipari termékek:

  • gazdasági célú reklámot nem tartalmazó jegyzettömb;
  • esküvői meghívó;
  • névjegykártya;
  • céges levélpapír és boríték;
  • céglogós szállítólevél;
  • ISSN számmal rendelkező kiadvány;
  • használati utasítás;
  • irodaszerek, borítékok, mappák;
  • esélyegyenlőségi hónapról szóló kiadvány;
  • lakossági tájékoztatást szolgáló kérdőív.

 

A nyilatkozat letölthető változata